15.fejezet

Természetesen a  lányok nem hagyták, hogy csak úgy ellegyek. Állandóan ruhákat kellett próbálgatnom, akárcsak egy próbababának. Fáradtan zuhantam le az egyik kávézó bárszékére. Vera és Zsani állandóan arról fecsegtek, hogy mennyire mázlista vagyok, hogy görögországba utazhatok Panna pedig csendben iszogatta a forró csokiját. Mellé telepedtem és a forgalmat kémleltem.
- Köszönöm, hogy elkísértél. - szólaltam meg pár perc után.
- Nincs mit - mosolyodott el, majd újra a forró italba feletkezett.
- Na és mesélj, hogy állsz fiúk terén - faggattam.
- Ezt inkább haggyuk! - felelte gyorsan és kicsit elvörösödött.
- Naa biztos megvan akkor a kiszemelted - nógattam.
- Igen megvan - felelte szűkszavúan.
- Ismerem?
- Túlságosan is jól - felelte szomorúan.
- Máté, Peti vagy esetleg Balázs? - soroltam a fiúbarátaim nevét.
- Márk - szólalt meg halkan.
- Mi?? - kaptam felé a fejem kissé haragosan. Talán nem szabadott volna ilyen heves reakciót mutatnom,hisz csak barátok vagyunk,de akkor is hirtelen düh öntött el. Mikor Panna azt mondta ismerem,nem gondoltam volna,hogy pont Márk az ideálja.
-Sa..sajnálom.! Azthittem nem vagytok együtt.
- Mert nem is! Természetesen csak barátok vagyunk.
- Nekem nagyon úgy tűnik,hogy nem...
- Panna segítek nektek összejönni, csaj szállj le erről a témáról rendben?
- Miért?  Huuh biztos volt valami köztetek - kíváncsiskodott tovább.
- Igen volt köztük egy ártatlan csók,de semmit sem jelentett, szóval nyugodtan a tied lehet.
- Mi? -kapta felém egyszerre Zsani és Vera is a fejét.
- Én erről nem tudtam! - nézett rám felháborodottan a három lány.
- Egy ártatlan csók volt csak!  Ne csináljatok már nagy ügyet ebből!
- Ártatlan csók? Ugyan már! - ingatta a fejét Zsani.
- Ártatlan csók nincs - folytatta Vera.
- Sajnálom - merengett továbbra is Panna.
- Haggyuk már ezt a témát - nevettem fel kényszeredetten. Semmi kedvem nem volt a bonyolult kapcsolatunkat firtatni. Főleg úgy, hogy én sem tudom hol is állunk Márkkal.
- Ne terelj - kattantak rá a témára azonnal én pedig nem túl nőiesen felpattantam és kiviharoztam a kávézóból. A telefonomat nyomkodva léptem ki a plázából. Még mindig a bent történteken kattogott az agyam. Tehát Panna szerelmes Márkba... Szuper.. Akkor jó barátnő módjára most segítenem kell,hogy egymásra találjanak a szerelmesek. Bármennyire is tagadom ez egy kicsit fájt. A házba beérve meg sem lepődtem,hogy Márk a nappaliban a húgommal társasozik csak elhaladtam mellettük. Nem szándékoztam a felesleges harmadik lenni mellettük. Ledőltem az ágyra és az ablakon beszűrődő napfényt kémleltem. Tajdonképpen semmi érdekes nem volt benne mégis az unalom olyanyirra különlegessé tette, hogy egy ideig a semmibe meredtem. Nem gondoltam semmire és senkire egyszerűen csak a távolba meredtem. Aztán a bambulásomból kopogások zaja rázott vissza.
-Te meg mit keresel itt? - néztem az ajtóban álló fiúra. Kezében valamit szorongatott,amit gondosan eldugott előlem. Szuper ajándék.
- Bejöhetek? - mutatott a mögöttem lévő sötét szobára.
- Attól függ mit akarsz - néztem rá továbbra is rezzenéstelen arccal.
- Kérlek ne csináld ezt Anna. Csak beszélni akarok veled. Elvégre 2 hetet együtt kényszerülünk tölteni. Nem szeretnék haragban elmenni egy ilyen csodálatos országban.
- Szóval most bocsássak meg neked, mert te nem akarsz haragban elmenni görögországban. Márk ez még tőled is szánalmas - nevettem el magam kényszeredetten.
- Miért olyan rohadt nagy kérés az, hogy ne veszekdejünk?
- Hé, hé,hé! Az előbb nem ezt mondtad - néztem rá elkerekedett szemmel.
- Ezt akartam mondani, ha hagynád, hogy befejezzem a mondataim!
- Márk nehogy már én legyek a bűnbak!
- Miért forgatod ki a szavaim? - nézett rám fáradtam, majd befurakodott mellettem a szobába, tovább folytatva a vitát. Na,de mit nem! Nem engedem magam ilyen könnyen. Bár az a fekete póló, azzal a gatyával... Nem nem engedem, hogy megvesztegessen vagy megtévesszen a helyessége! Ledobta magát az ágyamra és parányi helyet hagyott csak maga mellett.
- Nem szeretnék úgy elmenni görögországba, hogy haragszunk egymásra.
- Nem haragszom rád.
- Nekem nem úgy tűnik -játszadozott apró mosoly a szája szélén.
- Ha csak ezért jöttél nyugodj meg, nem haragszok rád.
- Nézd Anna tudom, hogy nem vagyok tökéletes, és rettenetesen nehéz velem együtt bármit is csinálni, de esküszöm igyekszem...
- Komolyan semmi bajom veled, és semmi kedvem most lelkizni, főleg nem veled. Hosszú napom volt és szeretném kipihenni magam.
- Mit szeretnél csinálni?
- Azthiszem lefürdök és filmet nézek - merengtem el egy pillanatra.
- Rendben. - húzta az ölébe a laptopot és film után kutakodott - Ne fürödj sokáig!
- Nem maradhatsz itt!
- Sajnálom későn szóltál. Már eldöntöttem, hogy a mai estét veled töltöm.
- Szuper - feleltem nem túl lelkesen.